Miért vannak szökőévek?
Miért vannak szökőévek?
A február általában 28 napos. Négyévente azonban kap egy plusz napot, február 29-ét. Az ilyen évet szökőévnek hívják.
Egy nap egy fordulat
A Föld úgy forog, mint egy pörgettyű. Déltől délig egyszer körbefordul a Naphoz képest, és ez egy nap. A naptár csak egész napokat számol.
Egy év egy kör
A Föld közben a Nap körül kering. Egy kör egy évig tart. Ezalatt váltja egymást a tavasz, a nyár, az ősz és a tél.
Nem jön ki pontosan
Tavasztól tavaszig nem pontosan egész számú nap telik el, hanem 365 nap, 5 óra és 49 perc. 365 nap után tehát a Földnek még majdnem negyed napnyi út hiányzik.
A naptár elcsúszna
Ha minden év csak 365 napos lenne, a tavasz minden évben majdnem 6 órával később kezdődne. 4 év alatt egy nappal, 120 év alatt egy hónappal. Nagyjából 600 év múlva a karácsony nyár közepére esne.
Caesar hozzáad egy napot
Julius Caesar idejében zűrzavaros volt a rómaiak naptára. A papok egész hónapokat toldottak bele, ahogy nekik tetszett, és a naptár nagyjából három hónappal elcsúszott az évszakokhoz képest. Caesar ezért új, Julián-naptárt vezetett be: az év 365 napos, és minden negyedik évben eggyel több, mert négy hiányzó negyed nap kiad egy egész napot. Hogy a naptár helyreálljon, a Kr. e. 46-os év 445 napig tartott.
A negyed nap kicsit sok
Caesar naptára sokat csökkentett a gondon, de nem szüntette meg. Az év ugyanis nem teljes 6 órával hosszabb 365 napnál, hanem csak 5 óra 49 perccel. A szökőnapok így évente 11 perccel többet adnak hozzá a kelleténél, és a tavasz a naptárban mindig egy kicsit korábban jön, csak sokkal lassabban, mint addig. Egy emberöltő alatt ezt senki sem veszi észre, de 128 év alatt egy egész nap lesz belőle, 1000 év alatt pedig majdnem nyolc.
Tíz nap, amely nem volt
A tavasz ezért a naptárban egyre korábban jött. A 16. században már március 11-én kezdődött március 21. helyett, ahová 325-ben esett, amikor az egyház rögzítette a húsvét szabályait. Leginkább az egyházat zavarta: a húsvét dátumát a tavasz kezdetétől számolják, és az elcsúszott naptárral a húsvét eltávolodott tőle. XIII. Gergely pápa ezért 1582-ben tíz napot kihagyatott: október 4. (csütörtök) után rögtön október 15. (péntek) következett.
Szabály az évszázadokra
Így született meg a mai Gergely-naptár, amelyet Gergely pápáról neveztek el. Ebben a néggyel osztható év szökőév. Ha viszont osztható százzal, akkor nem az, ha pedig négyszázzal is, akkor mégis az. Ezért volt 2000 szökőév, 2100 viszont nem lesz az. Caesar naptára ugyanis 400 év alatt nagyjából három nappal többet ad hozzá a kelleténél, az új szabály pedig éppen ezt a három napot hagyja ki.
Még most sem pontos
A Gergely-naptár sem tökéletes. Az éve átlagosan 365 nap, 5 óra, 49 perc és 12 másodperc, a valódi év pedig pontosabban 365 nap, 5 óra, 48 perc és 45 másodperc. Évente így 27 másodperc marad, és a naptár tovább csúszik, egy egész nappal azonban csak nagyjából 3200 év alatt.
Szóval miért vannak szökőévek?
Mert a Föld 365 nap és majdnem 6 óra alatt kerüli meg a Napot, a naptár pedig csak egész napokat ismer. A szökőéveknek köszönhetően a tavasz továbbra is március 21. körül kezdődik. Az évszázadokra vonatkozó szabállyal a naptár csak nagyjából egy napot csúszik 3200 év alatt.