Miért januárban a leghidegebb, ha a legrövidebb nap decemberben van?
Miért januárban van a leghidegebb?
Az év legrövidebb napja december 21. körül van. Ekkor süt a Nap a legrövidebb ideig az egész évben. A legnagyobb fagyok mégis általában csak januárban jönnek. Hogy lehet ez?
Télen keveset süt a Nap
Télen a Nap alacsonyan jár a látóhatár fölött, ferdén süt, és csak napi néhány órán át. Ezért a föld sokkal kevesebb hőt kap, mint nyáron.
A hő jön és megy
Nappal a föld hőt kap a Naptól, és közben folyamatosan veszít is belőle, éjjel-nappal: minden meleg tárgy hőt ad le, és minél melegebb, annál többet. Ha több hő távozik, mint amennyi érkezik, a föld hűl.
A föld olyan, mint egy nagy fazék
A talaj és főleg a víz sok hőt tárol, és lassan adja le, mint egy fazék leves, amely még sokáig meleg, miután lekapcsoltad a tűzhelyet. Ezért a föld fokozatosan hűl és melegszik. A tenger még több hőt tárol, így a tengerparton gyakran csak februárban van a leghidegebb.
A legrövidebb nap után
December 21. után a föld minden nap egy kicsivel több hőt kap a Naptól. Lassan hűl azonban, így még néhány hétig többet veszít, mint amennyit kap. Ezért még tovább hűl, és a leghidegebb napok csak január közepe táján jönnek.
Nyáron is ugyanígy van
A leghosszabb nap június 21. körül van, a legnagyobb hőség mégis általában júliusban és augusztus elején jön. A leghosszabb nap után ugyanis még egy ideig több hőt kap a föld, mint amennyit veszít.
Ellenőrizd magad
Ugyanez történik egyetlen napon belül is. Nyáron a Nap délután egy óra körül jár a legmagasabban, a legmelegebb mégis általában csak három-négy óra körül van, a leghidegebb pedig közvetlenül napkelte után. Nézd meg egy időjárás-alkalmazásban az óránkénti hőmérséklet-grafikont.
Szóval miért januárban van a leghidegebb?
Hogy hűl-e az idő, azt nem az dönti el, mennyi hőt ad éppen a Nap, hanem hogy több hő távozik-e, mint amennyi érkezik. A föld lassan hűl, így a legrövidebb nap után még hetekig többet veszít, mint amennyit kap. Ezért csak januárban van a leghidegebb.